Egy hatalomőrült önrajza - Czakó Gábor,Czakó Gábor Beavatás,Párt Lenin,Orbán Viktortól,Kövér László,Magyar Szocialista Párt,Nagy Imrék,Orbán Viktor,Örkény István, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Egy hatalomőrült önrajza

2007-01-26 15:49:44, péntek

	Czakó Gábor: Egy hatalomőrült önrajza (Az írás részlet Czakó Gábor Beavatás - Ádám bokra c. esszékönyvéből ) Különös légköre lehetett májusban annak a bizonyos b.öszödi MSZP frakcióülésnek! Egyrészt a klasszikus kommunista nyelvezet durvasága és közönségessége kondult elő a múltból. A másik: a miniszterek és egyéb "államférfiak" kereszt, sőt, becenevükön szólíttattak, ami az értekezletnek valami bandagyűlés jelleget adott. A harmadik: az összejövetelnek a börtönszociológiából jól ismert negatív erkölcsisége. Mindennek összefoglalása az a tradicionális megfogalmazás, miszerint korunk a sötétség időszaka, melyben a kasztjából>a társadalomból=felelősségéből kiesett lény, a csandala irányít. Számára nincsen közösség, erkölcs, jog, semmi, ami nemes, csakis az érdek, a hatalom, ennek érdekében "megbünteti a jót, hogy elterjedjen a rossz." (Csi jeu). Róla írja Hölderlin az Empedoklész-ben: "Ha egy népnek el kell tűnnie, a fúriák küldenek valakit, aki minden jót legyőz, és győzelemre viszi a pusztulást, csalást, aljasságot, becstelenséget - és a megtévesztett nép ujjong rajta." Ennek az alvilági hatalomgyakorlásnak a jegyében tett fogadalmat az előadó: "Soha egy darab interjút nem fogok adni akkor, amikor be fogom fejezni, hogy ha vitával fogunk elválni egymástól. Soha. Soha nem fogom a magyar baloldalt bántani. Soha.(.) Ez - esetleges leváltása, czg. - az én imádatomat nem fogja megváltoztatni. Egyáltalán nem." Az illető foglalkozására nézve miniszterelnök, de nem a haza, hanem annak ellenében (!) a banda mellett teszi le a nagyesküt. A banda úgy jó, ahogy van, sőt, a jövőben is jó lesz úgy, ahogy lesz. Ez bizony maga a folyamatos múlt: a Párt Lenin óta mindenkor tökéletes, a Párt isten, nem egyszerűen szeretni kell, hanem imádni. "Az utolsó másfél évet azért tudtam én személy szerint csinálni, mert egy dolog ambicionált, és egy dolog fűtött: visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet, hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól meg a jobboldaltól, és tanulja most már meg magát, nem ő hozzájuk mérni, hanem a világhoz." Ez az a bizonyos álkormányzással és hazugsággal töltött idő, aminek végeredményét szenvtelenül foglalja össze: "Magyarország le van írva." Mit is számít, amikor a lényeget, a hatalmat "visszahozták" a hazudozással, amihez jöttek a "trükkök százai, amiről nyilvánvalóan nekem nem kell tudni, segítette, hogy ezt túléljük." Az országra ellenfélként tekint. Folyamatosan "kurvának" és "nyüvesnek" nevezi, és olyasvalaminek, amit "át kell alakítani". Ebben úgy látszik, teljes a belső és titkos egyetértés a tettestársak között, akik a beszédet nagy tetszéssel fogadták. Egyikük lelkesedésében a népét patkányokhoz hasonlította. Ez is bolsevik szellemhúr pendülése: az embert sosem tekintették személynek, Isten képmásának, hanem dolognak: "termelőerőnek" és "termelési viszonynak", amihez képest a patkány dicséret, hiszen mégiscsak élőlény. Mit várhat most a patkánynép, miután átverve, leverve? A beszédet a szerecsenmosdatók az őszinteség megnyilvánulásaként szokták értékelni, egy író odáig ment, hogy kijelentette "mindenképp remek retorikai teljesítmény." (.) Az európai kultúra jegyében nőttem föl, a vallomásnak bizony tradicionális és transzcendens értéke van." Nos, ami a tradíciót illeti, a mi irodalmunk dúskál a vallomásokban. Az igaz, hogy a vallomás rendszerint utat nyit a transzcendens felé: az a kérdés, hogy melyik irányba? Az ég vagy a pokol felé? Ha az ég felé, akkor bűnbánat, jóvátétel és megfordulás követi, szakítás a bűnnel. A bandavezérek inkább lefelé tartanak. A banda azért hajol meg előttük, mert akármelyik tagnál nagyobb disznóságokra képesek. A b.öszödi szónok már a 2002-es választásban bizonyított a "23 millió román" és a Kövér László "köteles sztorijának" kitalálásával, és a december 5-i népszavazási kampányban mesterien hamisított közérdekű adatokat. A bűn kétségtelenül transzcendens, metafizikai cselekedet, katarzis helyett azonban megátalkodáshoz vezet. A mi vezérünk beszéde elején rögtön a közös gaztettre, az ország együtt elkövetett becsapására hivatkozik, hogy minden képviselő pontosan tudja, hogy a fúriák mellé szegődött: "Amit az azt megelőző hónapokban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük. Úgy őriztük a titkot, hogy miközben tudtuk, és ti is tudtátok, hogy ha el fog jönni a választási győzelem, utána nagyon neki kell állni, hogy soha ilyen problémánk nem volt. Úgy őriztük a politikai egységet tavaly nyár óta, és mögötte mondjuk a szakmapolitikai egységet, mint soha az elmúlt években. Vagy talán sose." Az ilyen egységet a szicíliai pályatársak omertának nevezik. Nos tehát együtt vannak a közös bűnben, az ország föláldozásában a hatalom oltárán, ám az őszinteségi roham, beleértve a későbbieket is, ennyi. A vezér nem vallott be semmi különösebb titkot: a "vallomás" abban a teremben úgy hangozhatott, mintha egy kupleráj munkaértekezletén madam bevallotta volna a többinek, hogy ő bizony pénzért szokott. Öszödön a bűn lett az erény, ezért nem lehetett katarzis. A "nagy vallomás" így szól: "Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni, nyilvánvalóan végig hazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy azt, mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végére. Semmit. Ha el kell számolni az országnak, hogy mit csináltunk négy év alatt, akkor mit mondunk?" A történet itt tragikomédiába fordul: a vezér beismeri önmaga és brancsa teljes tehetségtelenségét, államvezetői alkalmatlanságát, egyetlen "erénye", hogy a hatalmat "visszahozták" a "patkánynép" rovására. Mi történt közben az országgal? Képzeljük el, hogyan nézhet ki az ház, amelynek gondozója négy évig nem takarít, nem mosogat, a lehullott cserepeket nem teszi vissza. No, így fest 2006-ban Magyarország. A födém, a falak szétáztak, most a gyalázatos gondnok velünk fizettetné a tatarozást. A helyzetet - másutt - szenvtelenül foglalja össze: "Magyarország le van írva." A szövegzáró költői kérdésre a választ pontosan ismerik a tettestársak, de semmit jóvá nem tesznek, kitartanak a fúriák küldötte és a fordított áldozat mellett. Tudjuk, hogy az országot a Zrínyiek, az aradi tábornokok, a Nagy Imrék áldozata tartja fönn. Az öszödi csandalák viszont nem áldozzák föl magukat a hazáért, hanem a hazát és a népet áldozzák föl saját érdekükért, a hatalomért. Törpék a hajdani bitang boldog Salamon királyunkhoz képest, aki, amikor megértette, hogy alkalmatlan a trónra, elbujdosott remetének. A bandavezér pár sorral lejjebb, vagyis egy percen belül helyükre teszi a közbetyárokat, nehogy véletlenül katarzis-járvány törjön ki köztük. Szinte az orrukra koppint, hiszen a vezérelvből következik, hogy a többiek kevésbé egyenlők: "az a problémám, hogy nem 50 milliárdot kell összeszedni, hanem nem mondom meg, hogy mennyit." A nagy nyilvánosságra hozó fityiszének jelentése ez: a lényeg, a kassza az enyém. A tragikomédia kulcsfigurája természetesen maga a bandavezér. Ha nem csandala volna, hanem valami más, akkor bevezető vallomása után azonnal követte volna Salamon példáját. A mi emberünk azonban "különös anyagból van gyúrva" (Sztalin) H ogy e "különös anyag" vizsgálata mely szakma szorosabb illetékessége alá tartozik, ne firtassuk. Van azonban ennek az "erkölcsi alapozottságú" szövegnek igazi vallomástartalma. Ám nem égi transzcendenciájú, hanem pokoli: "Fantasztikus dolog politikát csinálni. Fantasztikus. Fantasztikus egy országot vezetni." Robbanásszerűen tör elő a hármas szuperlatívuszban a vallomás, a hatalmi téboly megszállottjának lelke mélyéből. Hogy ez a hatalomvágy nem párosul önmagán kívül egyébbel, az föntebb már kiderült. A megittasult elkövető maga ismerte el, hogy országvesztő országvezetése mindössze egy csandala élvezkedése a hatalomban. Orvosok és fegyőrök az ismerői azoknak az ámokfutóknak, aki számára "fantasztikus dolog kocsit vezetni", és úton-útfélen karamboloznak. Emberünk őrületig fokozott politikai-hatalmi becsvágya messze meghaladja tehetségét, mindent elsöpör, még róka-elméjét is. "Nagy dolog volt, imádtam, életem legjobb része volt." Zuhog belőle a hatalom akarása és imádata: e szó itt fordul elő másodszor a szövegben. Két isten van: a párt és a hatalom, ami összevonható a párt hatalmában. S még összébb, hiszen ebben a mondatban már nincsen se baloldal, se párt, csak ő, egyedül ő, a vezér, aki a "baloldali" történelmi szükségszerűséghez híven Sztalinná kell, legyen. A hatalom már az övé, ő "csinálja", ő "vezet", az "ő életének a része". Bódulata elfeledteti vele, hogy mit mondott pár perce: "Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk" A szöveg zagyva, de van benne rendszer: a csandala, a társadalmon kívüli lény mérhetetlen nagyravágyásának dokumentuma. Így folytatja: "történelmet csinálunk." Ravaszsága most figyelmezeti a mértéktartásra, tehát a maga finomságával hozzáteszi: "Nem a történelemkönyveknek, arra szarok, egyáltalán nem érdekel, hogy benne leszünk-e. Hogy én személy szerint, egyáltalán nem érdekel." Aztán ismét elsodorja a becsvágy, hiszen a beszédnek ebben a szakaszában másról már nem tud beszélni: "Csinálunk-e valami nagyot. Azt mondjuk-e, hogy a kurva rohadt életbe, jöttek pár napig, meg merték tenni (.)" Hogy mi ez a bizonyos "valami nagy"? A régi parasztviccben a szép Juliskának udvarol Jani, és egy gyönyörű guzsalyt farag neki. Pistának is tetszik a lány, két zsák búzával a vállán táncol előtte. Feri kézen fogja Juliskát, kivezeti a kert végébe, s ott egy hatalmas kulát mutat neki: Látod, Julis, ezt mind én csináltam! A magyarázat szerint a mai varázsige, a "reform" volna a "valami nagy: "Reform vagy bukás, nincs más. És amikor azt mondom, hogy bukás, akkor beszélek Magyarországról, beszélek a baloldalról, és nagyon őszintén mondom nektek, beszélek magamról is." Természetesen elhallgatja a nagy őszinte, hogy a baj oka ő meg a banda. Ide kéne a valódi bűnvallomás, a tehetségtelenség alázatos belátása, a következmények vállalása, a kormányrúd elengedése, a vezeklés. A fordított áldozat pokoli metafizikájában azonban ilyen nincs. "A reform vagy bukás!" kiáltás rímel az "üdv vagy kárhozat"-ra, de marad a fizikai szférában: a bukás a hatalom elvesztését jelenti, a reform a megtartását. Nézzük meg közelebbről a reform-varázsigét. Azt állítja pl., hogy az oktatási rendszer igazságtalan: "Ha van társadalmi botrány, akkor az, hogy a felső tízezer termeli magát újra közpénzen! Mi meg ezt nem merjük kimondani, és be vagyunk szarva, (.) ez az igazi botrány!" Vajon nem az ő kormánya tette minden eddiginél igazságtalanabbá a közoktatást? Nem ők vezették be újra a Kádár-kori bukásmentes iskolát? Nem ők próbálkoztak az iskolai narkókereskedelem engedélyezésével? Nem ők akadályozták a szülők és a tanítók együttműködését a tanulók nevelésében? Nem ők rontották le az érettségi színvonalát? Nem ők csorbította az egyetemi autonómiát, stb. Mindenki tudja, hogy az ún. emelt szintű érettségin megkívánt tudás általában nem haladja meg az öt év előtti általános érettségiét. Éppenséggel a bandakormány intézkedései következtében a "hátrányos helyzetű" gyermekek még jobban lemaradnak. A felső tízezer gyermekei drága magániskolákba, vagy éppen egyháziakba járnak - még a bandatagoké is! - mert ott elkerülik a kábszerkereskedőket, többet tanulnak, nem liberális a fegyelem, stb. Van pénzük magántanítókat fogadni, s küldik őket angol szóra. Az egészségügy is igazságtalan. Első reformja a "patikaliberalizáció." Egyértelműen a honi középosztály, a gyógyszerészek, a szakértelem gyöngítését, a betegek rosszabb kiszolgálását, viszont a multik támogatását - benzinkúti gyógyszerárusítás! - és a kincstár helyzetének rontását szolgálja, hiszen a multik világhírű adóelkerülők. Megreformálták már a lemezlovasokat is: nem kell szakmai vizsgát tenniük. A reform varázsige igazi tartalma sarcolás és rombolás. Miért? Az ötven éves szólás így válaszol: "A szocialista kormányzás emberfeletti küzdelem az általa okozott hibák ellen." A csandala, a társadalmon-kívüli képtelen fölfogni a társadalmon belüli gondokat, s csak vagdalkozik, hol a gyűlölete, hol valami ideológia, hol a hatalmi őrülete parancsára. Párbeszédképtelen, mivel valótlan: nem tudható, hogy mikor hazudik, s mikor hazudja azt, hogy most nem hazudik. Visszatérünk egy hangsúlyos kijelentéshez, amely a bolsevik messianizmus előbuggyanása - Holnapra megforgatjuk az egész világot! - és adalék a banda meg vezére kórrajzához: "másról szól ez a kurva ország! (.) azért érdemes politikusnak lenni itt a XXI. század elején, hogy csináljunk egy másik világot! Csak azért!" (.) Az a személyes sztorim, hogy változtassuk meg ezt a kurva országot, mert ki fogja megváltoztatni, Orbán Viktor fogja megváltoztatni a csapatával?" Ki hatalmazta föl őt az ország megváltoztatására? Beteges dicsvágya, hogy "történelmet írhasson"? Egyáltalán fölfogja, hogy mit beszél? Miért kell megváltoztatni az országot? Hogy ne legyen kurva, vagy hogy még kurvább legyen? Erre nézve nem kapunk eligazítást. Azt sem tudjuk meg, hogy a kurvaság a szónok szemszögéből jó-e, vagy rossz? Netán az-e az ország baja, hogy még mindig túl tisztességes? Vagy egyszerűen az ország lebontása, és a multiknak való teljes kiszolgáltatása cél? Ezt szolgálta 56 másodszori leverése, az akkori terrorakciók megismétlése 2006. október 23-án? Dimitrov elvtárs definíciója szerint a fasizmus bevezetése? Ő ugyanis így határozá meg a fogalmat: "A fasizmus a finánctőke nyílt, terrorisztikus diktatúrája, (.) hogy fenntarthassa a kapitalizmust." F. Anikó hívta föl figyelmemet a bűn e b.öszödi pokol-közösségében elhangzott kifejezés különösségére "hazudtunk reggel, éjjel, meg este." A klasszikus előzmény 56-ból való. Örkény István írta: "A rádió hosszú évekig a hazugság szerszáma volt. Hazudott éjjel, hazudott nappal, hazudott minden hullámhosszon!" E híres bejelentésre utal a hármas tagolás. A hullámhossz a b.öszödi beszédbe nem illett, bár a sajtópribékek buzgón hazudnak minden hullámhosszon. A ragozásváltás klasszikus. Az eredeti 56-os bejelentés ragozását már Kádár alatt meghamisították. Az ősi bolsevik felelősség-szétterítés elve - ami azonos a csandala felelőtlenséggel - követeli meg többes szám első személy használatát: mindenki hazudott. Szocialista kormányzatokban "mindenki szem a láncban", nem léteznek ártatlanok. A vezér lebukása után harsányan kiabálta, hogy itt 16 éve mindenki hazudik. Különös, hogy a reggel után rögtön az éjjel ugrik a nyelvére. A sötétség ideje. Aligha véletlen. A harmadik szó, az este nem csupán a hármasság végett szerepel. Hangozhatott volna ott más napszak is, de az este az éjszaka megerősítőjeként éppen a sötétség transzcendenciájába vezet. E valóban történelmi beszéd kérdése, az, hogy a nemzet ujjong-e a pusztulás, a csalás, az aljasság, becstelenség sikerei láttán, vagy ebrúdon veti ki a fúriák ügynökeit, s élve marad? *** http://gondola.hu/cikk.php?szal=51707

0 komment , kategória: Általános

Címkék: nagyravágyásának, alkalmatlanságát, vallomástartalma, megszállottjának, felelőtlenséggel, tehetségtelenség, igazságtalanabbá, engedélyezésével, megerősítőjeként, együttműködését, metafizikájában, kiszolgáltatása, megátalkodáshoz, szakmapolitikai, összejövetelnek, magyarországról, meghamisították, álkormányzással, robbanásszerűen, kormányzatokban, megváltoztatni, becstelenséget, lemezlovasokat, tragikomédiába, föláldozásában, felelősségéből, terrorisztikus, olyasvalaminek, országvezetése, megreformálták, foglalkozására, mértéktartásra, frakcióülésnek, következmények, megcsinálhatja, lelkesedésében, hatalomőrült önrajza, írás részlet, klasszikus kommunista, értekezletnek valami, sötétség időszaka, fúriák küldenek, jegyében tett, darab interjút, magyar baloldalt, illető foglalkozására, banda mellett, folyamatos múlt, utolsó másfél, dolog fűtött, fejét ebben, kurva országban, Czakó Gábor, Czakó Gábor Beavatás, Párt Lenin, Orbán Viktortól, Kövér László, Magyar Szocialista Párt, Nagy Imrék, Orbán Viktor, Örkény István,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]